A nagy park bejáratánál
évtizedek óta áll egymással szemben két szobor. Egy meztelen
férfi és egy meztelen nő. Vágyakozva nézik egymást a
márványszobrok. Arra megy a jó tündér, s azt mondja nekik, hogy
teljesíti egy kívánságukat. De jól vigyázzanak, csak egy
kérésük lehet. Mindketten egyszerre kívánják ugyanazt:
Fél órára hadd lehessünk élő emberek!
Megtörténik… Azonnal a bokrok közé vetik
magukat. Nyögések és sikolyok törnek elő a bokrok alól. Remeg
az ág, levelek és gallyak röppenek fel. Rövid szünet következik,
amikor így szól a férfi a nőhöz:
Alig van pár percünk, mit csináljunk?
Ugyanazt, mint az előbb –
mondja a nő lihegve.
Oké – mondja a
férfi, – de most te fogod
le a galambokat, és én szarom le őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése