Van ez így...

Idős házaspár üldögél házuk verandáján. Megszólal az öregúr:
- Most előveszek egy nagy adag fagylaltot a hűtőből. Kérsz te is?
- Én csak egy kis adagot - válaszolta a felesége - de önts rá csokoládészirupot! Nem akarod felírni? Tudod milyen feledékeny vagy.
- Dehogyis! Észben tartom. Kis adag csokoládésziruppal.
- Igen, és dióreszelékkel. Nem felejted el?
- Persze, hogy nem.
- És tegyél egy szem cseresznyét a tetejére! Biztos vagy benne, hogy nem felejted el?
- Dehogyis Márta!
Az elkövetkezendő tíz percben kihallatszik a verandára, hogy a férj ügyködik a konyhában.
Végül megjelenik két tányér sonkás tojással.
- Ugye megmondtam, hogy írd fel! - sóhajt az asszony - Hát nem elfelejtetted a pirítóst?

Hol? Mi? Holmi?

Egy idős házaspárnak problémája van az emlékezéssel. Egy orvosi ellenőrzés során, azt a tanácsot kapják, hogy ugyan fizikailag semmi problémájuk, de jobb lenne, ha mostantól mindent felírnának, hogy könnyebben emlékezzenek dolgokra.

Este - amíg TV-t néznek - az idős ember feláll a székéből

- Kérsz valamit a konyhából? - kérdezi a feleségét.

- Hoznál nekem egy tál fagylaltot?

- Igen

- Nem kéne felírnod, hogy emlékezz rá?

- Nem, erre fogok emlékezni

- Kérnék néhány epret a tetejére. Szerintem ezt fel kéne írnod, egyébként el fogod felejteni.

- Ezt nem felejtem el. Egy tál fagylaltot kérsz, eperrel a tetején.

- Tejszínhabot is szeretnék. Ezt biztosan el fogod felejteni. Írd fel légyszíves.

A férj dühösen válaszol:

- Ezt nem felejtem el! Fagylaltot kérsz eperrel és tejszínhabbal a tetején! Értem én!

Ezután kimegy a konyhába. Kb. 20 perc múlva visszatér, és a feleségének átad egy tányéron sült sonkát és tojást.

A feleség ránéz a tányérra, és megkérdezi:

- Hol van a pirítósom?