IV. Henrik király köztudottan
kicsapongó természetű volt. Udvari gyóntatója sokszor megrótta csapodársága miatt. Furdalta is a
király lelkiismeretét az állandó szemre hányás. Elhatározta,
hogy megleckézteti a folyton akadékoskodó
papot. Ettől kezdve a gyóntatója mindig fogolypecsenyét kapott a király asztalánál. Ebédre,
vacsorára ugyanazt a sültet szolgálták fel neki, miközben az udvaroncok változatos étkeket
fogyasztottak. Három napig nem szólt semmit a pap, de amikor a negyedik nap is hozták neki a
fogolypecsenyét kitört belőle:
– Na de felség, mindig csak
fogolyhús?
A király letette a kanalát, és
ráförmedt a papra:
– De atyám, mindig csak királyné?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése